2013. június 16., vasárnap

Vágott bukta

Szerettem volna az eperdzsemet felhasználni az édes kelt tésztához, csak sajnos, a nagy igyekezetben valahogy elmaradt... Kárpótolt érte, hogy olyan jó élesztős tésztával dolgoztam, mintha csak léggömbök lettek volna: kis lufik, amelyek csak nőttek, nőttek, mintha elszállni készülnének.

Vágott bukta (kb. 20 db-hoz)

A tésztához:
700 g rétesliszt
csipetnyi só
300 ml tej
42 g élesztő
13 kk cukor
150 ml étolaj
2 tojás

A töltelékhez:
300 g darált dió
kb. 1 dl tej
3-4 ek porcukor

A kenéshez:
1 tojás

A tejet a tésztához kicsit megmelegitjük (nem szabad forrónak lennie!), hozzáadjuk a cukrot és elmorzsoljuk az élesztőt. Letakarjuk és hagyjuk felfutni. Ezalatt beleszitáljuk a kelesztőtálba a lisztet, megsózzuk, hozzáadjuk az olajat és a tojásokat. Hozzáöntjük a felhabosodott élesztőt és fakanállal sima tésztává dolgozzuk. Lehet kézzel is, akinek úgy könnyebben megy a dagasztás. Letakarjuk konyharuhával és meleg helyen kelni hagyjuk. Nálam 1 órát kelt. A megkelt tésztából kanállal meglehetősen nagy darabokat vágunk, amelyet lisztezett deszkára rakjuk. Minden darabot kicsit ellapitunk, rakunk rá egy kanálnyi tölteléket, betakarjuk és hengerré sodorunk, amelyet sütőpapirral bélelt tepsire teszünk. A tepsin a hengereket megkenjük felvert tojással és késsel a tetejét néhány helyen bevágjuk. Hagyjuk még egy kicsit a tepsin pihenni, majd előmelegitett sütőben aranysárgára sütjük 200 fokon kb. 15 perc alatt.

A töltelék a következő módon készül el: a tejet forráspontig melegitjük, beleszórjuk a diót, és állandó keverés mellett kicsit megfőzzük. Végül izlés szerint édesitjük porcukorral.

Lett egy kis gombóc is: legközelebb igy készitem a többit is :D

Azért a szilvalekváros változat nem maradt el, a megunhatatlan klasszikus :)

Diósat vagy lekvárosat?
A recept itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése